Magas vérnyomás és a levegő páratartalma

Ha a fűtési szezonban szárazabb a lakás levegője, jót tesz az egészségünknek a párásítás.

Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondja, mikor segít a hideg és a meleg pára, illetve a túlzott párásítás veszélyeire is felhívja a figyelmet. Honnan tudhatjuk, hogy elég párás-e a levegő?

A sós levegő gyógyító hatása

A levegő páratartalmát páramérő készülékkel ellenőrizhetjük. Ezt lakásfelszerelési vagy barkácsboltokból is be tudjuk szerezni. Ha ennél alacsonyabb, vagyis túl száraz a levegő, akkor kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk. Torokszárazság, kaparó érzés jelentkezhet. Könnyebben megbetegedhetünk, ugyanis az orr- és a légutak nyálkahártyája, az egészséges állapotban is termelődő váladék hiányában nem tudja megakadályozni, hogy a kórokozók a szervezetünkbe bekerüljenek.

A frissen mosott ruhák teregetésével vagy párásító készülékkel is növelhetjük a levegő páratartalmát. Hideg vagy meleg pára? Ha párásítunk, akkor arra is figyelni kell, hogy mivel tesszük. Egy forró kamillateás gőzöléstől egy pollenallergiás, asztmás beteg súlyos tüneteket produkálhat.

Amikor hiába verejtékezünk

Krupp esetén pedig szintén nagyon sokat árthatunk, ha a beteget forró vizes gőznek tesszük ki, ilyenkor ugyanis súlyosbodni fognak a tünetei. Nagyon gyors javulást tudunk elérni azonban hideg párával, például ha hűvös téli levegőre visszük betakarva, vagy ha a nyitott a hűtőszekrény ajtó elé ültetjük az éjszaka ugatva köhögő gyermeket.

Az asztmásoknak viszont épp a hideg párával kell nagyon óvatosnak lenniük. Akár rohamot is provokálhat, ha a lakás melege után hirtelen a téli hideg levegőt lélegzik be.

A hőmérséklet is számít A lakás magas vérnyomás és a levegő páratartalma mellett a hőmérsékletre is ügyelnünk kell, ha nem szeretnénk a meleg lakásból kilépve könnyen megfázni a hidegben.

A hőfok azért is fontos, mert a magas páratartalom mellett a magas hőmérséklet, a túlfűtött lakások is kedvező feltételeket teremtenek az allergének számára. Ha ennél melegebb van, a nyálkahártya könnyen kiszáradhat, ami szintén nem előnyös. Emellett főzünk, mosunk és teregetünk, és fürdés közben is párát termelünk.

Táblázatok

Ha a szellőzés a lakásban nem megoldott, akkor a pára bent reked. Az ablakokon gyöngyöző vízcseppek jelennek meg, majd a hőhidak mentén — a a nyílászárók melletti területek, amik két nagyon különböző hőmérsékletű teret választanak el — megindul a penészesedés. Ez ellen gyakori szellőztetéssel vagy a nyílászárók cseréjével — beépített szellőzővel rendelkező nyílászárók — védekezhetünk.

Sós levegő a környezetünkbe Természetes sóbarlangok Van néhány oroszországi, cseh, magyarorszégi, szlovákiai, romániai, ukrajnai és szlovéniai sóbarlang, ahova évtizedek óta járnak a gyógyulni vágyók. Itthon a legismertebbek közé tartozik az Abaligeti-barlang, az Istvánfi-barlang, a Béke-barlang és a Szemlőhegyi barlang. A viszonylag kis számuk és nagy népszerűségük miatt nehéz a természetes sóbarlangok elérése, ezen felül a nagy látogatószám végett könnyen változhat negatív irányba a barlangok mikroklímája.

Előfordulhat, hogy jelenlétére csak a légúti tünetek, gyakori betegségek, elhúzódó köhögés hívják fel a figyelmet, mivel a penész nem csak a sarkokban, hanem eldugott helyeken — szekrények, falvédők, ágyak mögött, szobanövények földjén - is megjelenhet.